Nem csak a való világban, hanem a pénzügy területén is vannak olyan jelenségek, melyek felérnek egy csodával… (és ezt nem csak én állítom hanem maga Albert Einstein is… de erre még visszatérünk a bejegyzés végén). Ebben a posztban a 3 kedvenc pénzügyi csodámat mutatom be.

Az első az ár és az érték közötti különbségtétel. Minden befektetésnek van egy ára és egy értéke, és a kettő között lehet nagyon nagy különbség is, és idővel az ár közelíti az értéket (ezekből az következik, hogy sokat lehet keresni ezen tudás felhasználásával), és míg az ár leolvasható a piacról, addig az érték kiszámolható.

A második az, hogy ha megfelelőek a körülmények, akkor a semmiből is lehet pénzt teremteni. És sokat.  Arra gondolok itt, hogy veszünk hitelből egy lakást (az önerőt bele kell ugyan rakni, de ki is lehet váltani ha van egy másik ingatlanunk vagy a szüleinknek…), majd bérbeadjuk, és a bérleti díjból fizetjük a törlesztőrészletet. De ez a módszer minden olyan befektetési eszközre igaz, ami elég pénzt termel a törlesztők kielégítésére. (Csak vigyázni kell a rizikókkal – elég ha jön egy válság és lecsökken a befektetésből befolyó havi összeg, míg a törlesztő ugyan akkora marad és azt mindig fizetni kell! Jól át kell ezeket gondolni!) De ha értünk hozzá,  lehet lakás helyett ez a befektetés pl egy állampapír, tőzsdei részvények vagy profitábilis vállalkozás is. Minden egyes törlesztőrészlet befizetésével csökken a tőketartozásunk a bank felé, és ha eladjuk a befektetést, már csak ezt a kisebb tartozást kell majd visszafizetnünk a banknak, a többi pénzt megtarthatjuk. Ha lejáratig fizetjük a hitelt (ami azt jelenti hogy nullára csökken a tartozásunk), akkor az eladásból befolyó összes pénzt megtarthatjuk. Szinte a semmiből teremthetünk így pénzt (noha munka az van vele). A bank nem szokott hitelt adni mindenre (ill. főleg csak lakásvásárlásra szokott adni), de felvehetünk jelzáloghitelt is ha nem lakásba szeretnénk befektetni, és ha van nekünk vagy a szűk környezetünknek saját tulajdonú ingatlana. A lakásvételes történet azonban általában a legkevésbé kockázatos az itt a második pontban felsorolt összes befektetési lehetőség közül (de még ezt is érdemes nagyon jól átgondolni mielőtt lépünk).

Végül a harmadik jelenség amit szeretnék megemlíteni az a kamatos kamat. Ha egy befektetésünk mondjuk 2 év alatt dupláz, és ezután megint befektetjük az eladásából befolyt összeget, és 2 év múlva megint dupláz, akkor ezen négy év alatt nem háromszorosát fogja érni a legelején befektetett pénzünk, hanem a négyszeresét; és ha tovább szeretnénk gondolkodni ezen paraméterek mellett, hat év múlva már a nyolcszorosát és így tovább. Ez a kamatos kamat ereje, és befejezésül annyit, hogy őt Albert Einstein is a világ nyolcadik csodájának nevezte, majd hozzátette: „Aki ezt érti, az (a kamatos kamatot) megkeresi, aki nem, az megfizeti.”

Tartozzunk azok közé, akik értik…