Sok nagyszerű vállalkozó – köztük Richard Branson, Bill Gates és Larry Ellison – felfedezett egy kevésbé ismert, kreatív módszert a tőkeszerzésre, amely lehetővé teszi számukra, hogy üzleti birodalmuk felépítését úgy kezdjék finanszírozni, hogy közben nem kell feladniuk a tulajdonrészükből és a profitból. A hagyományos, tulajdonhígulással járó kockázatitőke-bevonás (Venture Capital) helyett egy másik modellt alkalmaztak. Ezt a modellt úgy hívják: „adj el valamit, ami még nincs a tulajdonodban” (köszönet Peter Jonesnak, akitől tanultam ezt a koncepciót). Sok esetben ez a módszer kiváló lehet azok számára, akik el szeretnék indítani vállalkozásukat, de nincs rá tőkéjük. A módszer lényege tömören, hogy előbb jöjjön be pénz, mint hogy kimenne.
Például Richard Branson, a Virgin Group alapítója úgy indította el a légitársaságát, hogy repülőgépeket bérelt, de még mielőtt a bérleti díjat ki kellett volna fizetni értük, előre eladta a járatokra a repülőjegyeket, így meglett a pénze a bérleti díjra (és a profitra). Larry Ellison, az Oracle alapítója hasonló stratégiát alkalmazott: a CIA még a cége létrejötte előtt fizetett neki, hogy fejlesszen ki egy konkrét szoftvert, ezzel gyakorlatilag finanszírozva a kutatás-fejlesztést és a profitot. De még Bill Gates is tett egy hasonló lépést a pályája elején, ami jelentősen hozzájárult a Microsoft sikeréhez. Gates operációs rendszer licenceket adott el az IBM-nek, amikor még nem is volt operációs rendszere. A IBM-mel való leszerződése után viszonylag olcsón megvásárolta a DOS-t, ami egy operációs rendszer volt, majd átnevezte MS-DOS-ra, majd elkezdte ezt leszállítani az IBM-nek a megállapodásuk kielégítése céljából. Ez nem egy tökéletes példa, mert az IBM nem fizetett előre, viszont Gates így előre biztos lehetett benne, hogy az üzlet létrejött, és ezáltal tudta a DOS megvásárlását kölcsönökből finanszírozni. (A Microsoftnak nem az IBM pénzére volt szüksége először – hanem az IBM elköteleződésére – amely azonban a pénz megszerzéséhez is vezetett.)
Egy másik példa a még hétköznapibb, banki hitelből “bérbeadásra vásárolt ingatlan” modellje, mert esetében sem a mienk eleinte a termék, azaz a lakás, hanem a gyakorlatilag a banké. A bérlő minden hónapban bérleti díjat fizet az ingatlantulajdonosnak, a tulajdonos pedig ezt az összeget használja fel a banki hitel (és a kamatok) törlesztésére. Később, amikor a jelzáloghitel már teljesen vissza van fizetve, a lakás teljesen a tulajé lesz, és eladhatja egy szép összegért. Így gyakorlatilag a “semmiből” csinált pénzt (leszámítva az önerőt), mert a bank fizette a lakás árát.
Ez akár sokkal nagyobb és gyorsabb léptékben működhet abban az esetben, amikor egy magántulajdonban lévő vállalatot megvásárolunk hitelből. Itt is az a kulcs, mint az ingatlannál: hogy az a vállalkozás, amit megveszünk, elég nyereséges legyen ahhoz, hogy könnyen tudjuk fizetni a részleteket a nyereségéből, hogy megint csak “a semmiből teremthessünk pénzt”. A legérdekesebb az, hogy ehhez nem is feltétlenül a banktól kell hitelt felvennünk. Az eladó gyakran hajlandó finanszírozni a vételár nagy részét. Sőt, a Business Wealth Without Risk című könyvben (Roland Frasier és Jay Abraham tollából) még körülbelül 10 további kreatív finanszírozási stratégia is szerepel, amelyekkel vállalkozásokat lehet megvásárolni. Ebben az esetben a vállalkozás termékét áruljuk, még ha a vállalkozás illetve a termékei gyakorlatilag eleinte ezesetben sem a miénk (hanem a hitelezőé).
Összefoglalás: láthatod, hogy sok esetben jelentős tőke nélkül is el lehet kezdeni a vállalat- illetve vagyonépítést, ha előbb tudsz eladni valamit, mint hogy az a tied lenne.
Figyelj oda azonban: fontos az óvatosság, különösen a két legutóbbi példa megvalósításánál: a lakbérek és az üzleti profit idővel csökkenhetnek. Azaz hitel felvételénél mindenképpen számolni kell egy biztonsági ráhagyással (“Margin of Safety”), amely abból kell hogy származzon, hogy a bevételek meglehetősen nagyobbak legyenek mint a kiadások… hogy a részletek fizetése minden körülmények között önfenntartó tudjon maradni és ne menjen a projekt csődbe illetve ne legyen veszteséges.
Ez nem pénzügyi és nem befektetési tanács. A leírt módszer kockázatokkal jár. Ez az írás kizárólag a személyes véleményemet tükrözi, és az általános tájékoztatást szolgálja.